GYÓGYTORNA

Mi is az a gyógytorna?

Az egyik legősibb gyógyítási forma a gyógytorna, a fizioterápia legjelentősebb ága, mely napjainkban folyamatosan fejlődik, és egyre több új, modern terápiás módszer segíti a betegségek, tünetek gyógyítását. A megelőzésben, a gyógyításban és a rehabilitációban egyaránt alkalmazott gyógytorna fizikális szinten kifejtett hatását más kezeléssel nem lehet pótolni.

 

Kiknek ajánlott?

Mindenkinek, akinek segítségre van szüksége, legyen szó rehabilitációról, testartás javításról, sérüléséből felépülni kívánó személyekről, ülőmunka, vagy stressz okozta derék-, nyak-, vállfájdalommal küzdőkről, vagy egyszerűen a testtudatos életmód kialakítókról.
 


 

Az alábbi problémák esetén javasolt:

1. ÁLTALÁNOS MOZGÁSSZERVI PANASZOK:
  • derék- és hátfájdalmak,
  • gerincpanaszok (gerincferdülés, gerincsérv),
  • lumbágó, isiász,
  • csípőproblémák,
  • lábfájdalom (térd, boka, talp stb.),
  • teniszkönyök,
  • ínhüvelygyulladás,
  • nyak- és vállfájás,
  • sportsérülés,
  • ízületi problémák (ízületi kopás, gyulladás),
  • testtartás elváltozásai (pl. hanyag tartás),
  • egyéb mozgásszervi megbetegedések.  

2. BETEGSÉGEK:
  • inkontinencia (vizelet- és székletvisszatartási zavarok),
  • neurológiai betegségek (Parkinson-kór, sclerosis multiplex),
  • krónikus betegségek (cukorbetegség, csontritkulás, elhízás),
  • visszeresség,
  • csontritkulás,
  • fejfájás,
  • alagút szindróma, stb.

3. REHABILITÁCIÓ:
  • műtét utáni rehabilitáció,
  • sportsérülések utáni rehabilitáció,
  • stroke utáni rehabilitáció,
  • balesetet követő rehabilitáció,
  • nőgyógyászati onkológiai betegek rehabilitációja,
  • tüdőembólia utáni légzőtorna, stb. 

 

Javasolt a gyógytorna az alábbi esetekben is:

  • várandósoknak: kismamatorna,
  • idős embereknek: krónikus betegségek tüneteinek enyhítése, kondíciójavítás,
  • nőknek: intimtorna.

 


A gyógytornász feladata, hatásköre

A kezelést megelőzően különböző vizsgálatokkal, tesztekkel mérjük fel a páciensek állapotát, melynek eredménye alapján személyre szabott kezelési tervet készítünk a beteg állapota, kora, az orvosi vélemény és a szakmai protokoll figyelembevételével. Segítjük a gyakorlatok megtanulását és helyes végrehajtását, illetve megtanítjuk a vendégeket az aktív részvételre, mert a rehabilitáció során nélkülözhetetlen, hogy a számukra összeállított gyakorlatokat otthon is rendszeresen végezzék. A gyógyulás fontos része a gyakorlatok személyre szabása, problémához igazítása, ezért a gyógytornászunk az állapotváltozás függvényében változtat a gyakorlatokon.
A kezelések időtartama általában 25-50 perc.

 

 

Az állapotfelmérésről...


1. ANAMNÉZIS
Az állapotfelmérés első lépése. Ez lényegében egy olyan beszélgetés, amelyben meghatározott pontok mentén végig haladva feltérképezzük a kliens jelenlegi, illetve korábbi panaszait legyen az fájdalom, a mozgástartomány csökkenése, érzészavar, ízületi merevség, a stabilitás és koordináció zavara, illetve egyéb problémák. Mindeközben természetesen teret és időt hagyva a páciens szubjektív érzeteiről való beszámolónak, benyomásainak saját testével, állapotával kapcsolatban. Emellett szót ejtünk esetleges korábbi balesetekről, betegségekről, operációkról, a szedett gyógyszerekről, valamint a jelenlegi életmóddal kapcsolatos kérdések is előkerülnek. Így kapunk olyan komplex képet vendégünkről, ami betekintést nyújthat az aktuális egészségi állapotába, ezáltal pedig kiindulópontja lehet az állapotfelmérés további vizsgálatainak.
 

2. INSPECTIO
Ennek során statikus, illetve dinamikus körülmények között végzünk megfigyeléseket a kliens testével, tartásával, mozgásával kapcsolatban. Figyeljük az ízületek egymáshoz viszonyított helyzetét, az esetlegesen kialakult diszfunkcionális mintákat, valamint feszültségi és egyensúlyi állapotok megjelenését a test különböző pontjain. Ez a megtekintés a terapeuta számára valójában már az első pillanatban megkezdődik és egészen a vizsgálat végéig tart, így a legapróbb információmorzsa is segítségünkre szolgálhat a későbbiekben.
 

3. PALPÁCIÓ
Tapintással tájékozódunk az egyes csontos képletek és lágyrészek anatómiai elhelyezkedéséről, a normál, fiziológiás állapotuktól való eltérésekről, a fájdalmas, kóros képletekről.
 

4. MOZGÁSSZERVI VIZSGÁLAT
Aktív és passzív vizsgálatok során kutatjuk a funkcionális mozgásminták teljességét, illetve hiányosságait, felmérjük az ízületi mozgások terjedelmét, az izmok izomerejét. Teszteket végzünk a hajlékonyságra, a törzs stabilitására, provokációs teszteket a fájdalomra, mindezt pedig esetlegesen speciális betegségspecifikus felmérésekkel egészítjük ki.
 
 
Az állapotfelmérés végén képet kaphatunk a kliens szubjektív panaszairól, amit objektív mérésekkel vethetünk össze, megtudhatjuk mely funkciók érintettek és melyek lehetnek azok a szövetek, amelyek a funkcionális problémát fenntartják. Mindezekre az információkra építve határozzuk meg közös munkánk céljait, majd pedig az erre épülő kezelési tervet, amit a rákövetkezendő alkalmak során a kezelési programban valósítunk meg.

 


A gyógytorna menete

A gyógytorna foglalkozás minden esetben egyénileg összeállított, a kezelési terv alapján meghatározott folyamat részét képezi. Mivel alkalmazkodik az egyéni igényekhez ezért a használhatunk aktív és/ vagy passzív technikákat is, ahhoz mérten, hogy a páciens állapota mit kíván meg aktuálisan. Jellemzően fájdalomcsillapító, lazító, mobilizáló vagy éppen stabilizáló gyakorlatok, technikák jelenhetnek meg egy-egy gyógytornafoglalkozás alkalmával. A folyamat előrehaladtával szükséges esetlegesen újabb teszteket végezni és változtatni a kezelési terven, hogy a páciens a lehető legoptimálisabb terhelést kapja, illetve, hogy a lehetőségeinkhez mérten a legokközelibb megoldást tudjunk nyújtania problémája kezelésére.