SPORTDIAGNOSZTIKA

Nyugalmi és terheléses vizsgálataink lehetővé teszik a különböző edzésmódszerekkel, illetve étrend-kiegészítőkkel elért eredmények összehasonlítását, a testösszetétel és az állóképességi mutatók változásainak vizsgálatával. Jó alapot képez a megfelelő edzésterv   kidolgozásához. A cél, hogy optimális állóképességgel rendelkezve elkerüld a komolyabb sérüléseket és a túledzettséget.Olyan világszínvonalú diagnosztikai eszközöket használunk, amely által a lehető legtöbbet hozhatod ki magadból és az edzéseidből. A felmérés eredményeit nyomtatott alapon, mappába rendszerezve, a konzultáción túl teljes körű magyarázattal adjuk át a sportolók részére!
 
Sportdiagnosztikai felmérésünk az alábbi vizsgálatokból tevődik össze: (1-6. vizsgálatok részletes leírásáról a komplett állapotfelmérések menüpontnál olvashat)
 
1. Komplex testösszetétel mérés
(Szegmentált vizsgálattal - Inbody 230)

2. Viport 3D EKG bázisú szívstresszmérés

3. Vérnyomás mérés

4. Vér O2 szint mérés

5. Fittségi index mérés (VO2 max) 
(szívfrekvencia alapú nyugalmi vizsgálat által)

6. Pulzus zóna beállítás és maximális terhelhetőség mérés (szívfrekvencia alapú terheléses vizsgálat által)

7. Spiroergometriai mérés
A sportolók kondicionális állapotának felmérése az orvosi diagnosztika és a sporttudomány közös érdeklődési területévé vált, mely ma már elengedhetetlen a modern edzéstervezéshez, edzés módszertanhoz. A technika fejlődésével lehetővé vált a vizsgált személyek teljesítőképességének monitorozása, és a terhelés hatására kialakuló élettani és metabolikus paraméterek változásainak mérése.

A spiroergometria során a vizsgált személy fokozatosan emelkedő fizikai terhelése mellett (Vitamaxima terhelés) regisztráljuk a szívfrekvencia, vérnyomásérték változásokat, a szervezet oxigénfelvételét, különböző ventillációs és metabolikus paraméterek változásait.
A vizsgálat során kerékpár vagy futószalagon történik a fizikai terhelés fokozatos emelése és egy arcra helyezett maszkon keresztül a ki-, és belélegzett levegő analízisével határozzák meg a fent említett paramétereket.

A spiroergometria segítségével meghatározható sportoló maximális oxigénfelvevő képessége (VO2max), az anaerob küszöb és egyéb ventillációs küszöbértékek, metabolikus paraméterek: VE, RER, oxigénpulzus stb.
Segítségével az egyén edzettségi állapota nyomon követhető, sorozatmérések esetén összehasonlítható a korábbi eredményekkel.

​A vizsgálat előtt két órával étkezés nem javasolt. A terheléses vizsgálat során a terhelést követően/terhelés alatt ujjbegyből vagy fülcimpából, steril egyszer használatos tű segítségével egy csepp vérmintát veszünk és használjuk fel a vér laktát szintjének meghatározásához.

8. Laktát küszöb mérés
Megállapítjuk, hogy milyen un. laktát toleranciára képes a szervezet.
Ez az érték ugyanis fejleszthető és érdemes is fejleszteni főleg az anaerob szakaszokat is tartalmazó sportoknál.

A laktát szint függ a laktát termelés sebességétől és a lebontás gyorsaságától. Amennyi laktátot mérünk a vérben annyira nagy a hidrogén ion koncentráció a szervezetben.

A tejsav a szervezetben mindig folyamatosan termelődő magas energiaértékű organikus sav, aminek mennyisége a terhelés hatására egyre növekszik. A tejsav fizikálisan nem jelenik meg a vérben, mivel az a termelődés után egyből lebomlik és mint laktát kerül a véráramba. A laktát tehát egy az energiaszolgáltatási folyamatokban keletkező melléktermék, amit a szervezet újrahasznosít. Bizonyos szöveteink elégetik (agy, szívizom, más izmok), vagy a májban cukorrá, glikogénné alakul. Az a hidrogén ion ami viszont keletkezik minden egyes laktát molekulával az felelős a "savasodásért". Ez a hidrogénion pufferelési folyamatok által idővel kikerül az energiatermelési körből (CO2, víz), de ennek sebessége korlátozott.

Ahhoz, hogy a megfelelő tartományban terheljük a sportolót elengedhetetlen a laktát küszöb mérése. Ez azonban nem egy állandóérték.
Edzéshatásra, korral, tápláltsággal, sportformával eltérések mutatkoznak. Ezért van az, hogy profi sportolóknál akár havonta is szükséges ellenőrizni a töréspontjuk helyét és általában a laktát rendszer működését.

Hogy mérjük?
A megfelelő teszthez ajánlott fokozatosan, egyenletesen emelkedő terhelést alkalmazva, a pulzusérték egyenletes emelése mellett mérni. A terhelés és a pulzusgörbe további tanulmányozásával pontos képet kapunk a sportoló pillanatnyi állapotáról, hiányosságairól, a fejlődéséhez vezető úthoz javaslatokat tehetünk.
Egy teszt általában 30-60 perc időtartamú, az alkalmazott protokoll a versenyző képességeinek, a sportágnak és a vizsgálandó paraméterek függvénye.
​A laktát szint mérése 1 csepp ujjbegyből vett kapilláris vérből történik steril körülmények között, minden lépcső végén. A kapott értékeket számítógéppel elemezzük.

9. Konzultáció, eredményértékelés